A diabeteses �trend �ssze�ll�t�sa sor�n meg kell hat�roznunk annak napi, illetve egy �tkez�sre vonatkoz� energiatartalm�t, sz�nhidr�ttartalm�t, vese�rintetts�g eset�n a feh�rjebevitelt.

Nem elh�zott beteg eset�n a kal�riamennyis�get �gy �llap�tsuk meg, hogy az a tests�ly szintentart�s�t c�lozza, t�ls�ly eset�n a kal�riabevitel deficitje hozz�vet�legesen napi 500 kcal legyen. Az �trend energiatartalm�t a betegek nem�nek, �letkor�nak, testmagass�g�nak �s fizikai aktivit�s�nak figyelembev�tel�vel kell meg�llap�tani, ehhez a t�panyagt�bl�zatok ny�jtanak seg�ts�get (1. t�bl�zat).

A di�ta sz�nhidr�ttartalma az �ssz-kal�riabevitel 55-60 sz�zal�ka legyen, a bevitt kal�ri�k kevesebb mint 30 sz�zal�ka ker�lj�n a szervezetbe zs�r form�j�ban, m�g a feh�rjebevitel fedezze a kal�ri�k 20 sz�zal�k�t, annak figyelembev�tel�vel, hogy ez m�g �p vesem�k�d�s eset�n sem lehet t�bb mint 0,8 g feh�rje testt�megkg-onk�nt. 1 g sz�nhidr�t �s 1 g feh�rje 4 kcal-t tartalmaz, m�g 1 g zs�r 9 kcal-t.

Az �telek v�rcukorszintre gyakorolt hat�s�t jellemzi a glykaemi�s index, mely megmutatja az adott �tel v�rcukoremel� hat�s�t a sz�l�cukor�hoz viszony�tva, sz�zal�kban kifejezve (2. t�bl�zat). Az �lelmiszerek glykaemi�s indexe f�gg a benn�k l�v� sz�nhidr�t min�s�g�t�l (egyszer� vagy �sszetett), az �lelmiszer �llag�t�l, valamint az �tel elk�sz�t�s�nek m�dj�t�l. Fontos az �lelmi rostokban gazdag �lelmiszerek fogyaszt�sa, az ide�lis az, ha a napi rostbevitel 30 g. A v�zben old�d� �lelmi rostok cs�kkenthetik az �tkez�sek ut�n fell�p� v�rcukor-emelked�st, jav�thatj�k a lipidprofilt, a v�zben oldhatatlan rostoknak tel�t� �s sz�kletregulariz�l� hat�suk van.

A zs�rbevitelben 1/3-n�l kevesebb legyen a tel�tett zs�rsavak ar�nya. Az egyszeresen tel�tetlen zs�rsavak kedvez� hat�s�ak a lipidprofilra, ilyen p�ld�ul az olajsav, ami az ol�vaolaj f� alkot�eleme. A zs�rbevitellel kapcsolatban azt javasolhatjuk, hogy az ar�ny tol�djon el a n�v�nyi zsirad�kok jav�ra. Fel kell h�vni a betegek figyelm�t az �telek -rejtett- zs�rtartalm�ra, azaz arra, hogy zs�r nemcsak a zsirad�kokban van.

�p vesem�k�d�s eset�n a bevitt feh�rj�k 1/3-a legyen �llati eredet�, 2/3-a n�v�nyi, de ha kezd�d� veseel�gtelens�g miatt megszor�tjuk a bevitt feh�rjemennyis�get, �gyelni kell, hogy az esszenci�lis aminosavakb�l meglegyen a sz�ks�ges napi bevitel.

A kor�bban aj�nlott, de m�g ma is gyakran l�tott -h�st h�ssal- di�ta a fentiek alapj�n kifejezetten k�rosnak mondhat�, mert a beteg ilyenkor nem csak az aj�nlott feh�rjemennyis�get l�pi t�l, de a h�sokkal bevitt zs�r- �s kal�riamennyis�g is jelent�s.

A mesters�ges �des�t�szerek kal�ria- �s sz�nhidr�tmentesek (ilyen az aspartam, a szacharin, a ciklam�t �s az acesulfam K), m�g a cukorhelyettes�t� anyagok (frukt�z, szorbit) v�geredm�nyben gl�k�zz� alakulnak, csak lassabban (glykaemi�s index�k 30 sz�zal�k k�r�l van), energi�t is tartalmaznak, �gy a napi enged�lyezett mennyis�gbe besz�m�tand�k. Ut�bbiakb�l nem javasolt a napi 30 g-ot meghalad� mennyis�g fogyaszt�sa, a szorbit enyhe hashajt� hat�s�, m�g a frukt�z emelheti a trigliceridszintet. �rdemes felh�vni arra a figyelmet, hogy a -diabetikus- �lelmiszerek �ltal�ban szorbittal vagy frukt�zzal k�sz�lnek, ez�rt t�volr�l sem kal�riamentesek �s sz�nhidr�ttartalmukat is figyelembe kell venni. A di�t�s italok egy r�sze val�ban kal�ria- �s sz�nhidr�tmentes, de a di�t�s gy�m�lcslevek fogyaszt�sa eset�n a benne lev� gy�m�lcs kal�ria- �s sz�nhidr�ttartalm�val sz�molni kell.

Ahhoz, hogy a beteg megtanulja a kal�ria- �s a sz�nhidr�t-sz�m�t�st, aj�nlott di�t�s napl� vezet�se, amelyben a beteg felt�nteti az elfogyasztott �telt, annak sz�nhidr�t- �s kal�riatartalm�t.

A di�t�t nem �nmag�ban, hanem mindig inzulinkezel�s mellett, annak kieg�sz�t�sek�nt alkalmazzuk.

Az �tkez�sek gyakoris�g�t, t�panyagtartalm�t az inzulinkezel�s m�dja, a beteg �llapota �s napi tev�kenys�ge hat�rozza meg. Az 1-es t�pus� diabeteses betegek, legal�bbis betegs�g�k felfedez�se idej�n, �ltal�ban fiatal, akt�v �letet �l�, rendszerint nem t�ls�lyos egy�nek.

A di�t�s kezel�s c�lja az inzulinkezel�ssel egy�tt a megfelel� glykaemi�s kontroll el�r�se, a hypo-, illetve hyperglykaemi�k sz�m�nak cs�kkent�se, az elh�z�s megel�z�se, j� �letmin�s�g mellett. Ezen k�v�l a z�lds�g- �s gy�m�lcsfogyaszt�s antioxid�ns hat�sa kedvez� lehet a k�s�i sz�v�dm�nyek megel�z�s�ben, cs�kkentheti a sz�v�dm�nyek kialakul�s�ban szerepet j�tsz� szabadgy�k-k�pz�d�st. A napi t�panyagbevitel eloszt�s�t az alkalmazott inzulinkezel�s befoly�solja. Napi 3x, a f��tkez�sekhez adott regul�ris inzulin (Actrapid HMge vagy Humulin R) + 1x vagy 2x alkalmazott b�zis (NPH) inzulin (Insulatard HMge vagy Humulin N) mellett figyelembe kell venni, hogy a regul�ris inzulin hat�startama 6-8 �ra, emiatt a f��tkez�sek k�z�tt sz�ks�g van -kis�tkez�sek-bevezet�s�re is, mert ezek n�lk�l a m�g meglev� inzulinhat�s hypoglykaemi�t okozhat. Inzulin anal�ggal (Humalog) kezelt betegekn�l a kis�tkez�sekre �ltal�ban nincs sz�ks�g az anal�g r�videbb hat�startama miatt.

A betegek nagy r�sze t�ls�lyos, jellemz� a centr�lis t�pus� elh�z�s. A di�t�t el�sz�r gyakran �nmag�ban (illetve a testmozg�s fokoz�s�val kombin�lva) alkalmazzuk. A di�t�s kezel�s c�lja egyr�szt a tests�ly (�s az inzulinrezisztencia) cs�kkent�se, valamint az inzulinszekr�ci� rendszerint k�rosodott els� f�zisa miatt az egyes �tkez�sek okozta v�rcukor-emelked�s m�rs�kl�se.

A betegs�ghez rendszerint t�rsul� dyslipidaemia miatt fontos a zs�rbevitel mennyis�gi �s min�s�gi megszor�t�sa is. A tests�lycs�kkent�s el�r�s�hez fontos tudatos�tani a betegben, hogy most nem fogy�k�r�r�l, hanem egy �letre sz�l� �letm�d- �s �trendv�ltoztat�sr�l van sz�. A tests�lycs�kken�s legyen lass� (heti 0,5-1 kg), de folyamatos. A megfelel� compliance el�r�s�hez �rdemes a beteg napirendj�t �s kor�bbi �tkez�si szok�sait figyelembe venni. Az els� di�t�s oktat�sra �tkez�si napl�val �rkezzen a beteg, mely lehet�leg 3 nap adatait tartalmazza �s legyen benne h�tk�znap �s h�tv�ge is. Ha a megszokott �trend energiatartalma nagyon magas, a c�l�trendet fokozatosan tudjuk el�rni. Els� l�p�sben javasoljunk 500 kcal-val kevesebb energiabevitelt a megszokottn�l, �s engedj�k, hogy a beteg d�ntse el, melyik 500 kcal-t tudn� legk�nnyebben kihagyni. Az �hs�g �s a nagy v�rcukor-emelked�sek elker�l�se miatt javasoljuk a napi t�bbsz�ri, de alacsony energiatartalm� �tkez�st �s kedvez� glykaemi�s index� �telek fogyaszt�s�t. Azok a z�lds�gf�l�k, amelyek 100 g-onk�nt kevesebb, mint 5 g sz�nhidr�tot tartalmaznak, szabadon fogyaszthat�ak (3. t�bl�zat).

A testmozg�s c�lja 1-es t�pus� diabeteses betegek eset�ben az �ltal�nos edzetts�gi �llapot megszerz�se, illetve fenntart�sa, valamint az �letmin�s�g jav�t�sa.

A testmozg�s el�re tervezett legyen, mivel hi�nyzik az endog�n inzulinszekr�ci� �s emiatt a k�v�lr�l bevitt inzulin- �s sz�nhidr�tmennyis�get kell a testmozg�shoz adapt�lni, mert ezek korrekci�ja n�lk�l a testmozg�s hypoglykaemi�t okozhat. A tervezett testmozg�st megel�z�en az inzulin adagj�t cs�kkenteni kell. Ha a testmozg�s nem el�re tervezett �s nem volt m�d az inzulin adagj�nak cs�kkent�s�re, akkor a beteg fogyasszon a testmozg�s megkezd�se el�tt plusz sz�nhidr�tot. Mivel az izmok gl�k�zfelv�tele az edz�s befejez�se ut�n is fokozott marad egy ideig �s a m�j sz�nhidr�trakt�r�t is fel kell t�lteni, sz�ks�g lehet a testmozg�s ut�ni inzulinadag cs�kkent�s�re, illetve az �tkez�s sz�nhidr�ttartalm�nak megemel�s�re. Testmozg�s k�zben is mindig legyen k�zn�l sz�nhidr�tcsomag, melynek sz�nhidr�ttartalm�t a beteg sz�molja ki el�re (5-10 g) �s ez tartalmazzon sz�l�cukor, illetve cukros �d�t� mellett alacsonyabb glykaemi�s index� (�sszetett) sz�nhidr�tot is. Rendszeres edz�s eset�n a testmozg�st a be�ll�t�s sor�n figyelembe kell venni. Az edz�s sor�n a sz�nhidr�t-egyens�ly mellett a folyad�kegyens�lyra is figyelj�nk, ne maradjon el a megfelel� folyad�kbevitel.

Az aktu�lisan rossz sz�nhidr�t-anyagcsere eset�n az intenz�v testmozg�s ellenjavallt, mert 15 mmol/l feletti v�rcukor�rt�kek mellett az inzulinhi�ny miatt a testmozg�s nem cs�kkenti, hanem emeli a v�rcukrot, ez�rt ilyenkor a sz�nhidr�t-anyagcsere rendez�se az els�.

Fontos a megfelel� l�bbeli viselete, nem megfelel� edz�cip� kedvez a l�bsz�v�dm�nyek kialakul�s�nak.

A rendszeres testmozg�s stabiliz�l� hat�s� a sz�nhidr�t-anyagcser�re �s kedvez� hat�s� a cardiovascularis sz�v�dm�nyek kialakul�sa szempontj�b�l. Ezek miatt fontos, hogy minden 1-es t�pus� diabeteses beteg�nket biztassunk rendszeres fizikai aktivit�sra.

A 2-es t�pus� diabetes kezel�s�ben a testmozg�s elengedhetetlen, a di�t�val egy�tt a ter�pia alapj�t k�pezi.

A rendszeres fizikai aktivit�s hozz�seg�ti a beteget az optim�lis tests�ly el�r�s�hez, de inzulinrezisztenci�t cs�kkent� hat�sa akkor is jelentkezik, ha nem k�s�ri fogy�s.

A sz�nhidr�th�ztart�sra gyakorolt hat�s mellett az atherogen dyslipidaemi�t �s a hypertoni�t is kedvez� ir�nyban befoly�solja. Ez�rt fontos, hogy a gy�gyszeres kezel�s megkezd�sekor tudatos�tsuk betegeinkben, hogy a gy�gyszert nem a di�ta �s a mozg�s helyett, hanem mell� kapj�k.

A rendszeres testmozg�s legal�bb heti 3, de ink�bb 4 alkalmat, �s alkalmank�nt legal�bb 20 percnyi, k�zepes intenzit�s� fizikai aktivit�st jelent. Figyelembe kell venni, hogy a 2-es t�pus� diabeteses betegek �ltal�ban k�z�p- vagy id�skor�, gyakran t�rsbetegs�gekkel, illetve a diabetes sz�v�dm�nyeivel k�szk�d� szem�lyek. A t�rsbetegs�gek a v�gezhet� fizikai aktivit�st behat�rolhatj�k (pl. myocardialis infarktus ut�ni �llapot, cardialis decompensatio, �z�leti betegs�gek, t�d�betegs�gek stb.). Diabeteses sz�v�dm�nyek megl�te eset�n bizonyos mozg�sform�k ellenjavalltak lehetnek, p�ld�ul s�lyos retinopathia eset�n a nagy s�lyok emel�se, valamint az �t�vel v�gzett sportokn�l az �t� nyel�nek szor�t�sa rosszabbod�st id�zhet el�.

L�bsz�v�dm�ny (als� v�gtagi �rsz�k�let, neuropathia) eset�n a fut�s, gyalogl�s, esetleg a ker�kp�roz�s sem javasolt. Emiatt az edz�stervet egy�nre kell szabni, a kiindul�si edzetts�gi �llapotot figyelembe v�ve fokozatosan c�lszer� el�rni a kit�z�tt c�lokat, valamint azt is sz�m�t�sba kell venni, hogy nemcsak a sport jelentheti a testmozg�st, hanem a kerti munka, h�zimunka, s�ta is. A rendszeres fizikai aktivit�s a kezel�sbe beilleszthet�, de a megszokottn�l kifejezettebb terhel�s eset�n erre 2-es t�pus� diabetesben is k�sz�lni kell, k�l�n�sen sulfanylurea kezel�s eset�n. Az el�z� pontban le�rtakhoz k�pest a k�l�nbs�g az, hogy itt a gy�gyszer adagj�nak v�ltoztat�s�t rendszerint nem javasoljuk, �gy csak a bevitt sz�nhidr�tmennyis�g n�vel�s�re van lehet�s�g. Az �tkez�sek sz�nhidr�ttartalm�nak n�vel�se mindig kvant�lt legyen, a tervezett mozg�s intenzit�s�t�l f�gg�en �ltal�ban az eredeti sz�nhidr�tbevitel 10-20 sz�zal�ka, az elfogyasztott �tel lehet�leg zs�rszeg�ny legyen.

A diabetes megfelel� kezel�se nem k�pzelhet� el a betegek akt�v r�szv�tele n�lk�l. A betegvezet�s sor�n fontos, hogy betegeink �n�ll�v� v�ljanak, megtanuljanak egy�tt �lni betegs�g�kkel. A megfelel� compliance el�r�s�hez sz�ks�ges, hogy elfogadj�k betegs�g�ket, �s az �ltalunk rendelkez�sre bocs�tott ismeretek seg�ts�g�vel k�pesek legyenek saj�t betegs�g�ket a legoptim�lisabban kezelni. Ehhez ny�jt seg�ts�get a betegoktat�s, melynek sor�n orvosb�l, dietetikusb�l �s oktat�n�v�rb�l �ll� team ismerteti meg a betegeket a diabetes mellitus �s kezel�se saj�toss�gaival, seg�t a testre szabott di�ta �s mozg�sprogram kialak�t�s�ban, megtan�tja a betegnek azokat a k�szs�geket, melyekre a mindennapi �letben sz�ks�ge lehet, seg�t azokat begyakorolni, ellen�rzi a helyes v�grehajt�st, �s folyamatos t�mogat�st, konzult�ci�s lehet�s�get biztos�t.

A betegoktat�s sor�n el�sz�r megismertetj�k a cukorbetegeket betegs�g�kkel, elmondjuk, hogy mi�rt van sz�ks�g kezel�sre akkor is, ha a beteg panaszmentes �s a betegs�g v�letlen�l der�lt ki, milyen heveny �s id�lt sz�v�dm�nyek alakulhatnak ki �s hogyan lehet ezeket elker�lni. �tadjuk az egyes kezel�si m�dokkal kapcsolatos ismereteket, felk�sz�tj�k a betegeket a megszokott�l elt�r� helyzetekre (interkurrens betegs�gek, koplal�ssal j�r� vizsg�latok, jelent�s fizikai terhel�s). A dietetikust�l a betegek szem�lyre sz�l� tan�csad�st kapnak, r�szt vehetnek saj�t �trendj�k kialak�t�s�ban, napirendj�k �s kor�bbi �tkez�si szok�saik figyelembev�tel�vel. Megtanulj�k megbecs�lni a nyersanyagok �s k�sz�telek energiatartalm�t �s t�panyag-�sszet�tel�t, megismerkednek a glykaemi�s index fogalm�val. Az oktat�n�v�r seg�ts�g�vel l�b�pol�si ismereteket szerezhetnek. Fontos az �tadott ismeretek ellen�rz�se. A betegek sz�m�ra is megnyugtat�, ha a megszerzett k�szs�geket el�sz�r kontroll�lt k�r�lm�nyek k�z�tt gyakorolhatj�k. Ide tartozik a di�ta �n�ll� �ssze�ll�t�sa, a testmozg�sra val� felk�sz�l�s, a v�rcukor �s vizeletcukor �nellen�rz�s, az inzulin �n�ll� bead�sa, illetve adagj�nak v�ltoztat�sa.

A csoportos betegoktat�s sor�n l�nyeges, hogy a betegs�g szempontj�b�l homog�n csoportot oktassunk. Az oktat�s id�tartama �s m�lys�ge f�gg a csoportban l�v� betegekt�l: id�s, tablett�val kezelt cukorbetegekn�l n�h�ny �r�s oktat�s elegend� lehet, m�g intenz�v inzulinkezel�sben r�szes�l� betegekn�l 3-5 napos bentlak�sos oktat�s lenne az ide�lis. Az oktat�st term�szetesen ki kell eg�sz�teni szem�lyre sz�l� tan�csad�ssal, �s a beteg sz�m�ra biztos�tani kell a folyamatos konzult�ci� lehet�s�g�t. Az eduk�ci� sor�n a gyakorlati ismeretek �tad�s�n t�l abban is seg�ten�nk kell betegeinket, hogy el tudj�k fogadni azt a terhet, amelyet a kr�nikus betegs�g jelent sz�mukra.

A betegoktat�s legyen folyamatos, a sz�ks�ges ismeretek megl�t�t rendszeresen ellen�rizz�k, id�szakosan �jraoktat�sra is sz�ks�g lehet. A beteg az �ltalunk ny�jtott ismeretanyag seg�ts�g�vel k�pess� kell hogy v�ljon a betegs�g�vel val� egy�tt�l�sre, a mindennapi probl�m�k megold�s�ra �s az �nmag��rt val� felel�ss�gv�llal�sra.

�sszefoglal�s:
A diabetes mellitus mindk�t t�pus�ban a kezel�s alapja a di�ta �s a 2-es t�pusban a mozg�s. Sikeres gy�gyszeres vagy inzulinkezel�s nem k�pzelhet� el a beteg megfelel� elm�leti �s gyakorlati di�t�s ismeretei n�lk�l. A betegek gondoz�sa sor�n ez�rt fontos szerepet kap a rendszeres, interakt�v betegoktat�s, melynek sor�n a beteg eddigi �letvitel�b�l kiindulva ny�jthatunk seg�ts�get az �nmenedzsel�shez.

2000. augusztus