A burgonyaf�l�k csal�dj�ba tartozik, �gy t�voli rokona a paprik�nak, a toj�sgy�m�lcsnek (padlizs�nnak) �s a krumplinak is. A paradicsom (Lycopersicon esculentum) h�sos bogy�term�se vil�gszerte az egyik legkedveltebb z�lds�gn�v�ny. Sz�mtalan fajt�j�nak v�ltoz�konys�g�t a bogy�k m�rete (2-3 dkg-t�l a 25-30 dkg-osakig), sz�ma, sz�ne, alakja adja. A legt�bb fajta bogy�j�nak sz�ne piros, a benne l�v� likopin illetve b�ta-karotin mennyis�g�t�l f�gg�en.

B�rmennyire is magyaros �telnek tekintj�k ma m�r a paprik�val egy�tt, bizony, a paradicsom is egyike azon term�nyeknek, amelyeket Eur�pa Amerik�t�l kapott: �shaz�ja Peru, ahol ma is k�z�ns�ges, majdhogynem gyomn�v�ny. Mexik�ban kezdt�k el termeszteni, Amerika felfedez�i hozt�k be Eur�p�ba, majd Spanyolorsz�gb�l illetve Portug�li�b�l terjedt el az eg�sz kontinensen.
A paraszti h�ztart�sokban sok�ig szinte kiz�r�lag f�zve haszn�lt�k (lecs�nak, illetve az augusztusban bef�z�tt l�b�l levest, sz�szt k�sz�tettek). Nyersen, sal�t�nak, hidegkonyhai �ssze�ll�t�sokban val� fogyaszt�sa a XX. sz�zad m�sodik fel�ben terjedt el.

Mi�rt j�?

A l�d�s gy�m�lcs magas cukor �s C- vitamintartalm�, rendk�v�l eg�szs�ges. �jra �s �jra fell�ngol a vita arr�l (hasonl�an a fokhagyma �rtiszt�t� hat�sa k�r�li vit�hoz), hogy van-e r�kellenes hat�sa. A leg�jabb vizsg�latok szerint nem bizonyosodott be, illetve tov�bbi kutat�sokat ig�nyel, hogy a hasny�lmirigyr�k, petef�szekr�k eset�ben k�zvetlen j�t�kony hat�sa van-e.

K�zvetve azonban, az immunrendszer er�s�t�s�ben, az em�szt�s seg�t�s�ben, �sv�nyi anyagtartalma folyt�n stb., vitathatatlan a pozit�v szerepe.

A h�sos bogy� legnagyobb r�sze v�z, az 5-6 sz�zal�knyi sz�razanyag fel�t (3,3 sz�zal�k) cukor (gl�k�z, frukt�z) teszi ki. Almasav, citromsav, borosty�nk�sav is tal�lhat� benne.

A paradicsom C-vitaminb�l �tlagosan 24,2 mg-ot, karotinb�l 0,82 mg-ot, E-vitaminb�l 0,49 mg-ot tartalmaz. �sv�nyi anyagtartalma k�z�l a k�lium 294 mg, magn�zium 20 mg, kalcium 14 mg, n�trium 6,3 mg emelhet� ki.

A m�r eml�tett szolaninon k�v�l tartalmaz m�g egy tomatin nev�, mikroba�l� hat�s� vegy�letet is.

A paradicsomban tal�lhat� likop�n nev�, antioxid�ns hat�s�r�l ismert karotinoidr�l �s a r�kmegel�z�sben bet�lt�tt szerep�r�l r�szletesen is olvashat cikk�nkben.

Hogyan fogyasszuk?

K�zvetlen fogyaszt�sra a teljesen be�rett, �p, eg�szs�ges �s v�kony h�j� fajt�k a legjobbak. Konzerv k�sz�t�s�hez (bef�z�shez) csak a teljesen be�rett paradicsom alkalmas. Akinek alkalma van arra, hogy saj�t maga szedje le a saj�t kertj�ben a napon �tmelegedett, illatos paradicsomot, �s kicsit megt�r�lgetve ott helyben beleharapjon, az tudja, hogy ebben az egyszer� eledelben benne van a ny�r minden �ze, frissess�ge. De j� sal�t�nak szeletelve (kis ol�vaolajjal, bazsalikommal, s�val, ecettel, net�n egy kis fokhagym�val), vagy mondjuk toj�skr�mmel, k�r�z�ttes juht�r�val megt�ltve a hidegt�lak d�szek�nt, egyt�l �telekkel egy�tt s�tve, vagy a szok�sos m�dokon paradicsomos k�poszt�nak, - krumplinak, lecs�nak, levesnek, m�rt�snak is. A nagy melegben a legjobb �d�t�- �s sportitallal fel�r az �zl�s szerint par�nyi s�val, cukorral, citroml�vel, majorann�val, bazsalikommal, rozmaringgal �zes�tett, beh�t�tt paradicsoml�.

Tippek-tan�csok
A paradicsomot a kozmetikusok is aj�nlj�k, �s nemcsak bels�leg! A benne l�v� enyhe savak j�t�kony hat�s�ak, �gy remek arctiszt�t� pakol�snak is haszn�lhatjuk a paradicsomszeleteket vagy a gy�m�lcs h�s�t �tt�rve k�sz�tett paradicsomp�r�t. A be nem �rt z�ldparadicsomb�l �n�ll�an vagy csalam�d� r�szek�nt savany�s�g, s�t, cukorban elt�ve t�bbfajta bef�tt-k�l�nlegess�g is k�sz�thet�.

forr�s: hazipatika.com