A burgonyafélék családjába tartozik, így távoli rokona a paprikának, a tojásgyümölcsnek (padlizsánnak) és a krumplinak is. A paradicsom (Lycopersicon esculentum) húsos bogyótermése világszerte az egyik legkedveltebb zöldségnövény. Számtalan fajtájának változékonyságát a bogyók mérete (2-3 dkg-tól a 25-30 dkg-osakig), száma, színe, alakja adja. A legtöbb fajta bogyójának színe piros, a benne lévő likopin illetve béta-karotin mennyiségétől függően.

Bármennyire is magyaros ételnek tekintjük ma már a paprikával együtt, bizony, a paradicsom is egyike azon terményeknek, amelyeket Európa Amerikától kapott: őshazája Peru, ahol ma is közönséges, majdhogynem gyomnövény. Mexikóban kezdték el termeszteni, Amerika felfedezői hozták be Európába, majd Spanyolországból illetve Portugáliából terjedt el az egész kontinensen.
A paraszti háztartásokban sokáig szinte kizárólag főzve használták (lecsónak, illetve az augusztusban befőzött léből levest, szószt készítettek). Nyersen, salátának, hidegkonyhai összeállításokban való fogyasztása a XX. század második felében terjedt el.

Miért jó?

A lédús gyümölcs magas cukor és C- vitamintartalmú, rendkívül egészséges. Újra és újra fellángol a vita arról (hasonlóan a fokhagyma értisztító hatása körüli vitához), hogy van-e rákellenes hatása. A legújabb vizsgálatok szerint nem bizonyosodott be, illetve további kutatásokat igényel, hogy a hasnyálmirigyrák, petefészekrák esetében közvetlen jótékony hatása van-e.

Közvetve azonban, az immunrendszer erősítésében, az emésztés segítésében, ásványi anyagtartalma folytán stb., vitathatatlan a pozitív szerepe.

A húsos bogyó legnagyobb része víz, az 5-6 százaléknyi szárazanyag felét (3,3 százalék) cukor (glükóz, fruktóz) teszi ki. Almasav, citromsav, borostyánkősav is található benne.

A paradicsom C-vitaminból átlagosan 24,2 mg-ot, karotinból 0,82 mg-ot, E-vitaminból 0,49 mg-ot tartalmaz. Ásványi anyagtartalma közül a kálium 294 mg, magnézium 20 mg, kalcium 14 mg, nátrium 6,3 mg emelhető ki.

A már említett szolaninon kívül tartalmaz még egy tomatin nevű, mikrobaölő hatású vegyületet is.

A paradicsomban található likopén nevű, antioxidáns hatásáról ismert karotinoidról és a rákmegelőzésben betöltött szerepéről részletesen is olvashat cikkünkben.

Hogyan fogyasszuk?

Közvetlen fogyasztásra a teljesen beérett, ép, egészséges és vékony héjú fajták a legjobbak. Konzerv készítéséhez (befőzéshez) csak a teljesen beérett paradicsom alkalmas. Akinek alkalma van arra, hogy saját maga szedje le a saját kertjében a napon átmelegedett, illatos paradicsomot, és kicsit megtörölgetve ott helyben beleharapjon, az tudja, hogy ebben az egyszerű eledelben benne van a nyár minden íze, frissessége. De jó salátának szeletelve (kis olívaolajjal, bazsalikommal, sóval, ecettel, netán egy kis fokhagymával), vagy mondjuk tojáskrémmel, körözöttes juhtúróval megtöltve a hidegtálak díszeként, egytál ételekkel együtt sütve, vagy a szokásos módokon paradicsomos káposztának, - krumplinak, lecsónak, levesnek, mártásnak is. A nagy melegben a legjobb üdítő- és sportitallal felér az ízlés szerint parányi sóval, cukorral, citromlével, majorannával, bazsalikommal, rozmaringgal ízesített, behűtött paradicsomlé.

Tippek-tanácsok
A paradicsomot a kozmetikusok is ajánlják, és nemcsak belsőleg! A benne lévő enyhe savak jótékony hatásúak, így remek arctisztító pakolásnak is használhatjuk a paradicsomszeleteket vagy a gyümölcs húsát áttörve készített paradicsompürét. A be nem ért zöldparadicsomból önállóan vagy csalamádé részeként savanyúság, sőt, cukorban eltéve többfajta befőtt-különlegesség is készíthető.

forrás: hazipatika.com