A tea - a v�z ut�n - a vil�g m�sodik legt�bbet fogyasztott itala �s egyben a legn�pszer�bb gy�gyn�v�nye. A legt�bb ember enyhe serkent� gyan�nt issza, de a cserje forr�zata a hasmen�s kezel�s�ben, a fogszuvasod�s megel�z�s�ben �s bronchitikus k�petlaz�t�k�nt is hat�sos." 
(Michael Castleman: Gy�gyn�v�ny enciklop�dia) 
A z�ld tea nem puszt�n �lvezeti szer, hanem term�szetes gy�gyn�v�ny. 
A z�ld tea j�t�kony hat�s�r�l az els� �r�sos eml�k id�sz�m�t�sunk el�tt 2700-b�l sz�rmazik, a te�t m�r t�bb mint 5000 �ve fogyasztj�k. 
A z�ld tea rendszeres fogyaszt�sa t�bb kr�nikus betegs�g kialakul�s�t megel�zheti. T�bbek k�z�tt olyan vegy�leteket tartalmaz, melyek cs�kkentik a r�k bizonyos fajt�inak, �s az �rrendszert �rint� megbeteged�sek es�ly�t. 
Mindezt persze nem sejtette 5000 �vvel ezel�tt a k�nai cs�sz�r, amikor is egy teabokor alatt �ld�g�lt egy cs�sze forr� v�zzel a kez�ben. Amikor a bokorr�l a cs�sz�r cs�sz�j�be hullott egy lev�l, �r�mmel tapasztalhatta, hogy a keletkezett ital �gy sokkal kellemesebb. Olyannyira kellemesnek t�nt, hogy hamarosan termeszteni kezdt�k, ennek ellen�re j�val k�s�bb, csak az 1500-as �vekben indult el vil�g-, vagyis Eur�pa h�d�t� �tj�ra. Kezdetben ugyan az angolok elk�vett�k azt az apr� hib�t, hogy f�zel�knek n�zt�k, azaz lev�t ki�ntve, a leveleket fogyasztott�k, ma m�r azonban senki nem eml�kszik erre az apr� kis mal�rre. J�t�kony hat�saival persze m�g nagyon sok�ig nem voltak tiszt�ban, b�r az igaz, hogy Londonban a tea terjed�s�vel egy id�ben cs�kkent az alkoholfogyaszt�s. Manaps�g h�rom teaf�f�l�t ismer�nk, melyek feldolgoz�si m�dja elt�r egym�st�l. A legf�bb k�l�nbs�g az, hogy a z�ld tea levelein�l g�z�l�ssel akad�lyozz�k meg az erjed�si folyamatok megindul�s�t. Ezzel szemben a k�t m�sik fajt�n�l (a fekete �s az oolong te�kn�l) hagyj�k, hogy a levelek teljesen, vagy r�szben megerjedjenek. Az erjed�s kiiktat�sa az�rt rendk�v�l fontos, mert ennek k�sz�nheti a tea jellegzetes �z�t, �s ami m�g l�nyegesebb, �gy maradhatnak benne azok az antioxid�ns hat�s� anyagok, a polifenolok, melyek fontos sejtv�d� tulajdons�gokkal rendelkeznek. 
Egyre t�bb vizsg�latot v�geznek ma m�r eur�pai kutat�int�zetekben a z�ld te�val. Kimutatt�k, hogy a legfontosabb hat�anyagai a fluor, a koffein �s a polifenolok.
A fluor v�di a fogzom�ncot. A fogszuvasod�s kialakul�s�ban egy bakt�riumfajta �s a cukor j�tszik meghat�roz� szerepet. A te�ban l�v� katechin jelent�s m�rt�kben g�tolja a bakt�riumok cukor-�talak�t� tev�kenys�g�t, megel�zve ezzel a fogszuvasod�st. Azonban nem szabad cukorral fogyasztani, mert akkor a fogszuvasod�s elleni hat�s�t szinte teljesen elveszti. 
A r�kos megbeteged�sekkel foglalkoz� tud�sok m�r r�gen felfigyeltek arra a jelens�gre, hogy a jap�n doh�nyosok k�r�ben ritk�n alakul ki b�rr�k. Ennek nyom�n Jap�nban �s K�n�ban, de az USA-ban is egyre t�bb k�s�rletet v�geznek a z�ld te�nak a r�k megel�z�s�ben j�tszott szerep�vel kapcsolatban. K�n�ban, ahol sokan fogyasztj�k rendszeresen, lehet�s�g volt hosszas k�s�rletek folytat�s�ra, melyek sor�n bebizonyosodott, hogy azok a f�rfiak �s n�k, akik hetente legal�bb egyszer isznak te�t, kevesebb es�llyel betegednek meg v�gb�l-, hasny�lmirigy- �s vastagb�ldaganatban, illetve a betegs�g esetleges kialakul�sa sor�n lelassul a r�kos sejtek burj�nz�sa. 
Ez a hat�s egy EGKG nev� polifenolnak k�sz�nhet�, mely az eg�szs�geseket megk�m�lve, puszt�t� hadj�ratot ind�t a r�kos sejtek ellen, valamint az azok n�veked�s�hez sz�ks�ges enzim termel�d�s�t is g�tolja. 
A ver�erekben kialakul� �rsz�k�let els� f�zisa az LDL-koleszterin szerkezet�nek �talakul�sa, melynek k�vetkezm�nyei a sz�v- �s �rrendszeri panaszok megjelen�se. A z�ld tea polifenoljainak antioxid�ns hat�sa g�tolja ezt a folyamatot, azaz kering�si probl�m�ink megel�z�s�ben is jelent�s szerepet t�lthet be, v�di a koszor�eret. 
Ahhoz azonban, hogy a polifenolok ki tudj�k fejteni j�t�kony hat�sukat, napi minimum 240-320 mg elfogyaszt�sa sz�ks�ges. A teaiv�s mellett ezt T�vol-Keleten �gy oldj�k meg, hogy belef�zik a levesekbe, z�lds�ges �telekbe a z�ld te�t, nyugatabbra kapszula, por �s tabletta �ll rendelkez�s�nkre. 
Vitaminok �s �sv�nyi s�k is jelent�s mennyis�gben tal�lhat�k benne. T�bbf�le hasznos anyag napi sz�ks�glet�nek jelent�s h�nyad�t fedezhetj�k p�ld�ul napi �t cs�sze tea elfogyaszt�s�val. Koffeintartalma miatt azonban vigy�zzunk vele, jobb, ha ilyenkor valamilyen k�sz�tm�ny form�j�ban fogyasztjuk, melyet a legc�lszer�bb �tkez�s k�zben, egy nagy poh�r v�zzel bevenni. 
Aki azonban szellemi teljes�t�k�pess�g�t szeretn� n�velni, illetve f�radts�g�rzet�t cs�kkenteni, nyugodtan ihatja tea form�j�ban is. A benne tal�lhat� t�bb koffein ugyanis csak fokozatosan sz�v�dik fel a b�lben, m�g a k�v�n�l ez l�k�sszer�en t�rt�nik meg a gyomorban, er�s sz�vdobog�st �s ingerl�kenys�get id�zve el�. 
Zs�rold� hat�s�t francia klinikai vizsg�latok is igazolt�k: napi h�romszor egy cs�sze z�ld tea a f��tkez�sek ut�n, havonta minimum egy-k�t kilogramm s�lycs�kken�ssel j�r. An�lk�l, hogy v�ltoztatn�nk �tkez�si szok�sainkon, an�lk�l, hogy fogy�k�r�zn�nk, puszt�n z�ld tea iv�s�val is megszabadulhatunk s�lyf�l�sleg�nkt�l. Magyarorsz�gon ez nem olyan elhanyagolhat� t�ma: a f�rfiak k�z�tt legal�bb harminc, a n�kn�l legal�bb negyven�t sz�zal�kos az elh�z�s. Ha a t�ls�ly mell� m�g egy kock�zati t�nyez� t�rsul, p�ld�ul a doh�nyz�s, akkor a hal�loz�si kock�zat megk�tszerez�dik.

Az al�bbi kedvez� �lettani hat�sokat tulajdon�tj�k a z�ld te�nak: 
• Kiv�l�an el�seg�ti az em�szt�st. 
• Kedvez�en befoly�solja a koleszterinszintet, ez�ltal megel�zi a sz�vb�ntalmak kialakul�s�t. 
• Vizeletelhajt�, a vese-; epe- �s h�lyagk�vek kialakul�s�t g�tolja. 
• L�t�sjav�t�. 
• N�veli a testi �s szellemi frissess�get.