A Dl-Amerikai indinok hossz vtizedek ta gygyszerknt s frisst italknt is hasznljk a magas svnyi anyag s vitamitamintartalm mate tet. A zld tekhoz hasonl, de annl tpllbb ital lassan, de egyre szlesebb krben kezd elterjedni a vilgon, gy haznkban is.
A kvhoz s a tehoz hasonlan a mate a vilg legfontosabb lvezeti nvnyei kz tartozik. A belle kszlt tea Argentna, Brazlia, Uruguay, Paraguay s Chile nemzeti itala.
Egy 3-6 mterre megnv rkzld fiatal cscshajtsait gyjtik ssze, amit aztn nylt tzn vagy forr levegramban hirtelen megszrtanak. gy marad zld a mate-tea. Az sszezzott szraz leveleket kis csuporba teszik, s kb. 70 fokos vizet ntenek r. Aztn egy kb. 20 centis szopkval szvogatjk.
A koffeinnel csaknem azonos mennyisg mateint tartalmaz, ezenkvl 146-fle(!) illolajflesget, svnyi anyagokat, nyomelemeket, csersavat s rengeteg vitamint. Ersti az immunrendszert, cskkenti a stresszt, a fradtsg- s hsgrzetet, segti az emsztst, ellaztja az izmokat, lasstja az regedst, frissti az agytevkenysget, a vrkeringst, segti a szvmkdst, mregtelent, szablyozza a vrcukorszintet. |
|