Dr. Oz di�t�ja

 Dr. Oz azt vallja, hogy tart�s fogy�st csak �gy lehet el�rni, ha c�ltudatosan, l�p�senk�nt haladsz, ha megv�ltoztatod �leted a siker �rdek�ben.

Az �t legvesz�lyesebb t�pl�l�k, amit sz�m�zn�d kell:
krist�lycukor,
�des italok,
a finom�tott liszt,
a zs�r, �s a
transzzs�rok.

Ezeket t�ntesd el a k�rnyezetedb�l, mert �gysem lesz r� sz�ks�ged.

Az okos �tkez�s lesz ezt�n az �letst�lusod, a gy�m�lcs�k, z�lds�gek �s a teljes-ki�rl�s� gabonaf�l�k felhaszn�l�s�val.

Cs�kkentsd a napi kal�riafelhaszn�l�sod is, �s mozogj t�bbet.

A f�szerez�ssel is seg�thetsz az em�szt�sednek, haszn�lj fah�jat �s cs�p�s paprik�t, mert ezek serkentik az em�szt�sedet.
Nasinak  egy�l egy mar�k mogyor�t vagy di�t, vagy mandul�t. �sv�nyi-anyag tartalmuk j� hat�ssal van a szervezetre.

T�lal�shoz haszn�lj kist�ny�rt, mert a mennyis�get ugyan cs�kkented, ar�nyaiban m�gis megtartod a l�tv�nyt.


Javasolt �trend:

(V�lassz t�rsas�got a fogy�hoz, munkat�rsat, csal�dtagot, bar�tot)

 1. nap

8 �ra: teljes ki�rl�s� keny�r (egy szeletke) v�knyan vajazva,  pulykasonka (egy v�kony szelet),  paprika,  z�ld tea.
10 �ra: k�t sz�l r�pa.
12 �ra: 2,5 dl bors�f�zel�k egy f�tt toj�ssal.
16 �ra: egy joghurt, 2 dl.
18 �ra: 20 dkg C�z�r-sal�ta.

 2. nap

8 �ra:  zabk�sa egy csipet fah�jjal (egy b�gre), 10 dkg bogy�s gy�m�lcs, egy poh�r friss narancsl�.
10 �ra: egy alma.
12 �ra: 15 dkg grillezett hal, p�rolt spen�t 2,5 dl.
16 �ra: egy mar�k mogyor�.
18 �ra:  paradicsomsal�ta mozzarell�val, 2,5 dl

3. nap

8 �ra: teljes ki�rl�s� keny�r (egy szeletke) v�knyan vajazva, egy kan�l cukormentes lekv�r, z�ld tea.
10 �ra: aszalt szilva, egy mar�k.
12 �ra: egy b�gre paprik�s babsal�ta, egy pulyka, vagy csirke virsli.
16 �ra: egy mang�.
18 �ra: tonhalas szendvics teljes ki�rl�s� keny�rrel.

4. nap

8 �ra: r�ntotta h�rom toj�sb�l, v�r�shagym�b�l, retek, z�ld tea.
10 �ra: egy zellersz�r.
12 �ra: 15 dkg csirkemell grillezve, 2,5 dl citromos z�ldsal�ta.
16 �ra: egy paradicsom.
18 �ra: k�t szelet avok�d�kr�mes Ham-Let.

 5. nap

8 �ra: fah�jas zabk�sa aszalt gy�m�lcs�kkel 2,5 dl, egy cs�sze friss gy�m�lcsl�.
10 �ra: egy mar�k mandula.
12 �ra: 15 dkg csirkemell grillezve, lila k�poszta 2,5 dl, p�rolva, �s egy retek.
16 �ra: egy mar�k aszalt s�rgabarack.
18 �ra: k�t kan�l teljes ki�rl�s� gabonapehely, 1,5 dl nat�r joghurt fah�jjal �zes�tve.

Mi a transz-zs�r?

A transz-zs�rok mesters�gesen el��ll�tott, foly�kony olajb�l k�sz�lt, szil�rd zs�rok. Az el��ll�t�s folyamat�t nevezz�k hidrogeniz�ci�nak. Ennek sor�n a foly�kony n�v�nyi olajokhoz hidrog�n atomokat adnak, s �gy azok szil�rd zs�rokk�, transz-zs�rokk� alakulnak. Gondoljunk csak a margarinra.

Mivel a hidrogeniz�ci� �ltal n� az adott term�k eltarthat�s�gi ideje �s seg�ti arom�j�nak meg�rz�s�t, ez�rt a n�v�nyi zsirad�kok, a margarin, s�s kekszek, gabonapelyhek, cukork�k, p�k�ruk, s�tem�nyek, chips-ek, sal�ta�ntetek, s�ltek �s m�s k�sz�telek k�sz�t�se is transz-zs�rok haszn�lat�val t�rt�nik.

A transz-zs�rok term�szetes k�r�lm�nyek k�zt kis mennyis�gben megtal�lhat�ak a marha, diszn�, b�r�ny h�sokban, vajban �s a tejben. Azonban a legt�bb transz-zs�r a mesters�gesen, hidrogeniz�ci� �tj�n el��ll�tott fajt�b�l jut szervezet�nkbe.

Mint m�r kor�bban eml�tett�k, a transz-zs�rok t�rnyer�se a koleszterin, az �llati eredet� zs�rok elleni k�zdelem kapcs�n terjedt el. Az �llati eredet� zs�rok, az art�ri�kra k�rosak, azok besz�k�l�s�t okozz�k. Megtal�lhat�ak k�l�nb�z� h�sokban �s a vajban is, mely tejzs�rt tartalmaz. Azonban a gy�rt�k is hamar felfedezt�k, hogy a transz-zs�rokkal el��ll�tott term�kek j�val tov�bb eltarthat�k, mint vajjal k�sz�lt t�rsaik. Ennek eredm�nyek�ppen napjainkban az �ruh�zak polcain tal�lhat� �lelmiszerek 40 sz�zal�ka transz-zs�r felhaszn�l�s�val k�sz�lt.

Az �llati zs�rok �ld�ztet�se az '90-es �vekben l�tszott old�dni, amikor is k�s�rletek t�masztott�k al�, hogy a transz-zs�rok sem kev�sb� �rtalmatlanok, mint �llati eredet� t�rsaik. A szervezetbe jutva a term�szetes �llapot�ban foly�kony n�v�nyi olajok hat�sa ugyanis szil�rd halmaz�llapotban, vagyis transz-zs�rk�nt a vajjal azonos.

Megd�bbent� m�don a transz-zs�rok az �llati, vagy tel�tett zs�rokhoz hasonl�an szint�n hozz�j�rulnak az art�ri�k besz�k�l�s�hez. Az elz�r�dott art�ri�k olyan s�lyos betegs�geket id�zhetnek el�, mint a sz�vinfarktus, vagy a stroke.

M�k�d�s�ket tekintve a transz-zs�rok megemelik a szervezetben l�v� LDL, vagyis k�ros koleszterin szintet, mely az art�ri�k fal�n megjelen� zs�ros lerak�d�sok k�pz�d�s�ben j�tszik szerepet. Minden k�s�rleti, vizsg�lati eredm�ny egy�rtelm�en azt mutatja, hogy a transz-zs�rok kitart�an, nagy mennyis�gben k�pesek az LDL koleszterin szint emel�s�re.

K�s�rletek sor�n 50 sz�zal�kkal n�tt a transz-zs�rokat fogyaszt� csoport tagjain�l a sz�vbetegs�gek kock�zata.

M�s kutat�sok felt�telezik, hogy a transz-zs�rok nem csak az LDL szintet, de m�s, az art�ri�k elz�r�d�s�ban fontos szerepet j�tsz� anyagok szintj�t is emelik a szervezetben. Ezek a lipoprotein �s trigliceridek.

A bostoni Harvard School of Public Health �ltal v�gzett felm�r�sek szerint a transz-zs�rok nagym�rt�kben hozz�j�rulnak a cukorbetegs�g kialakul�s�hoz is. �ll�t�suk szerint a transz-zs�rok t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rokkal t�rt�n� kiv�lt�sa, mintegy 40 sz�zal�kkal cs�kkenten� a cukorbetegs�g megjelen�s�nek kock�zat�t.

Annak ellen�re, hogy az FDA imm�r k�telez�en el��rja a term�kekben tal�lhat� transz-zs�rok mennyis�g�nek felt�ntet�s�t, aj�nlott napi mennyis�get nem �llap�t meg. Egyenl�re senki sem tudja biztosan, mi az a pontos mennyis�g, amennyit biztons�gosan elfogyaszthatunk. Rem�lhet�leg a k�zelj�v�ben v�gzett kutat�sok v�laszt adnak majd erre a k�rd�sre is.

A k�rd�s tov�bbra is term�szetesen, hogy mit fogyasszunk, mely term�keket tehetj�k b�tran a csal�di asztalra. Valamelyest t�mpontot adhat a vizsg�lat, mely sor�n f�ny der�lt arra, hogy m�g a transz-zs�rok a szervezetben csup�n a k�ros, LDL koleszterin szintet emelik, addig a tel�tett zs�rok a j�t�kony HDL koleszterin szintet is. A transz-zs�rok cs�kkentik a HDL szintet. A v�lasz azonban tov�bbra sem egy�rtelm�, mivel felm�r�sek szerint j�val t�bb tel�tett zs�rsavat fogyasztunk, mint transz-zs�rsavat. �gy a kett� k�ros hat�sa gyakorlatilag kieg�sz�tve �rv�nyes�l.

Lassan vil�goss� v�lik teh�t, hogy egyform�n kell t�rekedn�nk mind a transz-zs�rok �s mind a tel�tett zs�rok minim�lis fogyaszt�s�ra. Helyett�k v�lasszunk ink�bb tel�tetlen, t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavakat tartalmaz� term�keket. A k�l�nb�z� zs�rok ellen folytatott k�zdelemben az emberek t�bbs�ge nem vette ugyanis �szre, hogy a probl�ma ink�bb a bevitt, a sz�ks�gesn�l j�val magasabb kal�ria fogyaszt�s�val van. �gyelj�nk teh�t a sz�ks�ges energiabevitel fedez�s�re, felesleges kal�ri�kkal azonban biztosan, a zs�rokt�l f�ggetlen�l is �rtunk szervezet�nknek.

forr�s: lifepress.hu, femina.hu, eletmod.hu