A pontos m�r�snek �sid�k �ta fontos szerepe van az �let minden ter�let�n. Az emberis�g az�ta m�r hossz�s�got, ter�letet, �rtartalmat, s�lyt, t�rfogatot �s darabsz�mot, ami�ta csak – b�rmilyen kezdetleges form�ban is – l�tezik kereskedelem. Ami�ta az emberek sz�ks�gleteik kiel�g�t�se �rdek�ben elcser�lik egym�ssal az �ltaluk megtermelt vagy birtokolt javakat, tudni akarj�k, hogy az a bizonyos f�ldter�let, term�ny vagy �ru mekkora, milyen neh�z vagy h�ny darab van bel�le. A mai embernek k�nny� a dolga, mert az eg�sz vil�gon ismert, szabv�nyos SI m�rt�krendszerben m�g az angolsz�sz vagy m�s k�l�nleges m�rt�kegys�get haszn�l� orsz�gok polg�rai is viszonylag k�nnyen eligazodnak. N�h�ny sz�z �vvel ezel�tt azonban Magyarorsz�gon – �s persze szerte a vil�gban m�sutt is – szinte minden nagyobb telep�l�snek, v�s�rhelynek megvolt a maga �n�ll� m�rt�krendszere. A k�l�nf�le m�rt�kek �sszehasonl�t�sa, �tv�lt�sa nemcsak neh�zs�get okozott, hanem csal�sra is alkalmat adott. Ez�rt a 18. sz�zadt�l kezdve egyre er�s�d�tt az ig�ny a m�rt�kek egys�ges�t�s�re.

A r�gi m�rt�kegys�gekkel manaps�g is tal�lkozhatunk, �s ehhez m�g csak nem is kell lev�lt�ri forr�sokban b�v�rkodni. El�g elolvasni n�h�ny magyar n�pmes�t, J�kai reg�nyt vagy r�gi szak�csk�nyvet ahhoz, hogy k�v�ncsiak legy�nk: Mennyi vajat tegyek a s�tem�nybe, ha a recept egy latot �r? Vajon mekkora lehetett az az egy l�nc f�ld, aminek felsz�nt�s�val annyit f�radt a reg�nyh�s? Mennyi bort ivott a mesebeli k�ntor, akinek kedv��rt M�ty�s kir�ly dupl�j�ra n�velte az icc�s kupa m�ret�t?

Itt n�h�ny Magyarorsz�gon legink�bb elterjedt �rm�rt�k, t�rfogatm�rt�k, s�lym�rt�k, darabm�rt�k, hosszm�rt�k �s f�ldm�rt�k mai m�rt�kegys�gre val� �tv�lt�s�hoz tal�l seg�ts�get.